Időt kérünk! – Közös Horizont: Csobánkán tartottuk az első hivatalos Timeout közösségi beszélgetést Magyarországon

Időt kérünk a kapcsolódásra, a beszélgetésre – arról, ami mindannyiunknak fontos. Ezzel a gondolattal találkoztunk a Részvétel Hónapja keretében, október 9-én Csobánkán, ahol a Csobi Egyesület meghívására a Civil Kollégium Alapítvány megszervezte Magyarország első hivatalos Timeout közösségi beszélgetését. A 26 résztvevő öt facilitátor segítségével osztotta meg tapasztalatait a helyi közösségi életről, és gondolkodott arról, hogyan lehetne több lehetőséget teremteni a találkozásra és az együttműködésre.

Timeout: idő egymás megértésére

A Timeout módszer a demokratikus párbeszédet és az emberek közötti bizalom építését segíti. Lehetőséget teremt arra, hogy különböző hátterű emberek egy közös témáról megosszák tapasztalataikat, érzéseiket és véleményüket, anélkül, hogy meg akarnák győzni egymást. Nem vita, amelyben nyerni szeretnénk, és nem tárgyalás, amelynek végén feltétlenül közös álláspontra kell jutnunk. A cél a mélyebb megértés: megismerni, hogy a másik milyen tapasztalatokból és élethelyzetből szemléli a világot.

A finn Timeout Alapítvány és a Civil Kollégium Alapítvány 2026 nyarán kétéves együttműködési megállapodást kötött a módszer magyarországi elterjesztésére. Ennek keretében a CKA lefordítja és a hazai környezethez igazítja a módszertant, valamint országszerte közösségi beszélgetéseket szervez. A Timeout Alapítvány mentorálással és a magyar nyelvű eszköztár közzétételével támogatja a folyamatot.

A CKA Közös Horizont program néven indítja el országszerte ilyen beszélgetések megvalósítását, ezzel egy kis időt adva magunknak egymás megismerésére, miközben a demokratikus működés újjáépítésén dolgoznunk. Az áprilisban történt politikai változások igényt teremtettek a magyar társadalomban a közös ügyeink újragondolására.

Miért éppen Csobánka?

Csobánkán a szeptemberi időközi választás után új képviselő-testület kapott felhatalmazást arra, hogy új együttműködési kereteket alakítson ki a település és közösségei számára. Ehhez fontos, hogy a helyiek jobban megismerjék egymást, több személyes találkozásra legyen lehetőségük, és javuljon a helyi kommunikáció.

A Csobi Egyesület vendégeként ezekről a kérdésekről beszélgettünk: mi működik jól a település közösségi életében, mi nehezíti a kapcsolódást, és milyen kezdeményezések hozhatnák közelebb egymáshoz az itt élőket?

Ami már most összehozza az embereket

A résztvevők szerint a közös rendezvények és az együtt végzett tevékenységek erősítik leginkább a közösséghez tartozás érzését. Jó példaként említették a falunapot, a majálist, a főzőversenyeket, a nemzetiségi programokat, az adventi eseményeket és a családi rendezvényeket.

Különösen értékesnek tartják azokat az alkalmakat, ahol több generáció és különböző társaságok tagjai találkozhatnak: együtt dolgozhatnak, főzhetnek vagy táncolhatnak. A közös ügyekért való összefogás – például a helyi fejlesztésekhez kapcsolódó fellépés vagy az önkéntes munka – ugyancsak erős közösségformáló erő. Ezek a személyes találkozások új ismeretségeket teremtenek, és segítenek jobban megérteni egymást.

Mi nehezíti a kapcsolódást?

Mind az öt beszélgetőcsoportban megjelent a közösség megosztottságának és a csoportok elkülönülésének tapasztalata. A résztvevők úgy látják, hogy az emberek gyakran a saját baráti, társadalmi vagy nemzetiségi körükben mozognak, és kevés az átjárás ezek között.

A személyes találkozásokat sokszor az online kommunikáció helyettesíti, ahol gyakoriak a viták, a feszültségek és a tiszteletlen megnyilvánulások. Többen hangsúlyozták: a problémák rendezéséhez több közvetlen, személyes beszélgetésre lenne szükség.

Bár vannak közösségi programok, ezek nem mindenkit szólítanak meg. Egyes rendezvények zártkörűnek tűnhetnek, a megszokott programok pedig nem mindig igazodnak a különböző korosztályok és közösségek igényeihez. Hiányoznak a hétköznapi, kötetlen találkozásra alkalmas helyek és alkalmak is: kávézók, közösségi terek és más helyi találkozópontok.

Több csoportban szóba került a fiatalok számára vonzó programok hiánya, valamint az idősebbek és az újonnan beköltözők aktívabb bevonásának szükségessége.

Több közös élmény, jobb kommunikáció

A beszélgetésekben több, egymáshoz kapcsolódó igény fogalmazódott meg:

• Rendszeres személyes találkozások és beszélgetések, amelyek a már összetartó csoportok mellett a különböző közösségeket is közelebb hozzák egymáshoz.

• Átláthatóbb helyi kommunikáció és egységes eseménynaptár, hogy a programok könnyen megtalálhatók legyenek, a szervezők összehangolhassák az időpontokat, és egyértelmű legyen, kiket várnak az eseményekre.

• Változatosabb, újszerű programok, amelyek több korosztályt és érdeklődési kört szólítanak meg.

• A lakosság bevonása a tervezésbe és a megvalósításba, hogy a helyiek alakítói is lehessenek a közösségi életnek.

• Kötetlen találkozóhelyek és alkalmak, amelyek a rendezvényeken túl a mindennapokban is teret adnak az ismerkedésnek.

A beszélgetés folytatódik

A csobánkai alkalom jó hangulatú, pozitív közösségi élményt adott a résztvevőknek. A különböző hátterű és korosztályú emberek sok hasonló problémát és igényt fogalmaztak meg, és értékesnek tartották, hogy meghallgathatták egymás véleményét.

A beszélgetések egyik legfontosabb tanulsága az volt, hogy van igény az összetartozásra, a személyes kapcsolatokra és a közös gondolkodásra. A település meglévő értékeire, működő kezdeményezéseire és pozitív tapasztalataira építve új kapcsolatok születhetnek, és csökkenhet az elszigetelődés.

Az eseményt konkrét vállalások is követték: a képviselő-testület elkötelezte magát a helyi kommunikációs felületek fejlesztése, egy helyi eseménynaptár létrehozása, valamint további egyeztetések mellett arról, milyen közösségi programok valósulhatnak meg a lakossággal együttműködésben.

A résztvevők visszatérő igénye volt a beszélgetések folytatása. Csobánkán több programra, több valódi találkozásra, párbeszédre, összefogásra és kölcsönös megértésre vágynak. Az első Timeout beszélgetés ehhez teremtett közös teret.

Az esemény a Civil Kollégium Alapítvány Részvétel Hónapja 2026 rendezvénysorozatában Izland, Liechtenstein és Norvégia finanszírozásával, az EGT és Norvég Civil Alapon keresztül valósul meg.